Tudástár

A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál – kivéve a később ismertetett esetekben. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit csökkentő kormányzati intézkedések keretében 2011-ben a könyvvizsgálat alóli mentességre vonatkozó nettó árbevételi értékhatár megemelésre került. A 2011 üzleti évre vonatkozóan nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és

b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A 100 millió forintos értékhatár a 2012 és 2013 üzleti évre vonatkozóan 200 millió forintra, 2014 üzleti évtől kezdődően 300 millió forintra módosult.

Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.

PÉLDÁK:

A)

Egy kft. nettó árbevétel adatai a következők szerint alakultak (foglalkoztatotti létszáma 50 fő alatt maradt):

2009-ben         90 millió Ft

2010-ben         120 millió Ft

2011-ben         120 millió Ft

2012-ben         280 millió Ft

2013-ban        280 millió Ft

2014-ben         330 millió Ft

2011-ben a kft könyvvizsgálatra kötelezett, mert átlag árbevétele (megelőző két év átlagában) 105 millió Ft volt, és ez meghaladta az arra az évre előírt 100 millió Ft-os küszöböt.

2012-ben a kft könyvvizsgálatra nem kötelezett, mert átlag árbevétele 120 millió Ft, ami nem haladja meg az arra az évre előírt 200 millió Ft-os küszöböt.

2013-ban a kft könyvvizsgálatra nem kötelezett, mert átlag árbevétele 200 millió Ft, ami nem haladja meg (éppen eléri) az arra az évre előírt 200 millió Ft-os küszöböt.

2014-ben a kft könyvvizsgálatra nem kötelezett, mert átlag árbevétele 280 millió Ft, ami nem haladja meg az arra az évre előírt 300 millió Ft-os küszöböt.

2015-ben a kft könyvvizsgálatra kötelezett, mert átlag árbevétele 305 millió Ft, ami meghaladja az arra az évre előírt 300 millió Ft-os küszöböt.

B)

Egy kft. 2010 július 01-én alakult. Tervei szerint a 2010-évi nettó árbevétele 50 millió Ft alatt marad. Átlagos foglalkoztatotti létszáma soha nem haladja meg az 50 főt, tényleges nettó árbevételei a következők szerint alakult:

2010-ben         80 millió Ft

2011-ben         250 millió Ft

2012-ben         301 millió Ft

2010-ben a kft elvileg nem kötelezett a könyvvizsgálatra, mert nincs megelőző két éve, és saját üzleti számításai szerint nem éri el az értékhatárt. Vizsgálandó a számítás megalapozottsága, tekintettel a tényre, hogy a tényleges árbevétele jelentősen meghaladta az eredeti terveket.

2011-ben a kft könyvvizsgálatra kötelezett. Nincs ugyan megelőző két éve, csak egy tört időszak, de fél év alatt 80 millió Ft-os árbevétele évesítve 160 millió Ft-os árbevételnek felel meg, ami meghaladja az értékhatárt.

2012-ben a kft könyvvizsgálatra kötelezett. Már van egy teljes éve, és egy tört éve – amit évesíteni kell – ezek szerint átlag árbevétele 205 millió Ft, ami meghaladja az arra az évre előírt 200 millió Ft-os értékhatárt. Értelemszerűen 2013-ban is könyvvizsgálatra kötelezett lesz, mert árbevétele tovább nőtt.

Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék

A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, e törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.

A könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni.

A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat és felvilágosítást kérni.

Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogszabályi rendelkezések, a létesítő okirat megsértéséről, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a vállalkozó helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni, s indokolt esetben jogosult, illetve köteles az igazgatóság, a felügyelő bizottság vagy a legfőbb szerv összehívását kezdeményezni.

A könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

Bejelentési kötelezettség

Amennyiben valamely vállalkozás vonatkozásában a Gt. vagy valamely más jogszabály kötelezően előírja a könyvvizsgáló választását, úgy azt a vállalkozás létesítő okiratában fel kell tüntetni, a cégadatokkal együtt az illetékes cégbíróságon be kell jelenteni.

A cégnyilvántartásról szóló törvény „szükség szerint" kitétele azt jelenti, hogy nem minden esetben kötelező könyvvizsgálót választani, ahol viszont jogszabályi kötelezettség áll fenn, ott értelemszerűen a cégbírósági bejelentés is kötelező.

A könyvvizsgáló megválasztása

Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a Magyar Könyvvizsgáló Kamaránál megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt - választani.

A könyvvizsgáló nem választható határozatlan időtartamra, hanem csak határozott időre, ami legfeljebb 5 év lehet, és nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó üléstől az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó legfőbb szerv ülésének napjáig terjedő időtartam. Külön törvény kizárhatja a könyvvizsgáló újraválasztásának lehetőségét. A könyvvizsgálói tisztség elfogadásának nem az egyoldalú nyilatkozat megtételéről a társaság mint címzett tudomásszerzése minősül, hanem az, amikor a megválasztott könyvvizsgáló 90 napon belül megköti az ügyvezetéssel a megbízási szerződést. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, akkor a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik és új könyvvizsgálót kell választani. A könyvvizsgáló a tisztségéből visszahívható, de erre nem adhatnak alapot a könyvvizsgáló esetleges negatív megállapításai vagy a beszámoló záradék megadásának elutasítása.

A könyvvizsgáló munkája

A könyvvizsgáló a feladatai teljesítése érdekében a társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőtől és a munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, a bankszámlát, a könnyvezetést és a szerződéseket megvizsgálhatja, és természetesen az üzleti titkokat köteles megőrizni.

Az ügyvezetés köteles a könyvvizsgálóval együttműködni, a könyvvizsgáló pedig a felügyelőbizottsággal, de a tevékenységét attól függetlenül és pártatlanul köteles elvégezni.

A könyvvizsgálót meg kell hívni a legfőbb szerv számviteli törvény szerinti beszámolót tárgyaló ülésére, és azon a könyvvizsgáló köteles is részt venni. Meghatározott esetekben (a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy olyan tényt észlel, ami a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után) köteles a legfőbb szerv ülésének összehívását kezdeményezni. Ha az ügyvezetés a legfőbb szerv ülését nem hívja össze, vagy összehívja ugyan, de a szükséges határozatokat legfőbb szerv nem hozza meg [bár ennek határidejét a Gt. nem állapítja meg, amit a 7. § (1) bekezdése értelmében úgy kell érteni, hogy haladéktalanul], akkor a könyvvizsgáló erről értesíteni köteles törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása céljából a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságot.